Éliás Tibor
Operaénekes

Magamról

Sziasztok Kedves Barátaim!
Tehát:
ÉLIÁS TIBOR Budapesten, Kispesten született, a bika jegyében.
Mondása szerint: "A jó Isten megáldott - vagy megvert azzal, hogy egyszerre sok féle érdeklődést ültetett belém, így egész életemben egyszerre akartam sok mindent megismerni, tanulni, csinálni és jó eredményt elérni." Művészi érzéke már gyerekkorban megjelent, hiszen 5 éves korától a szomszédos dísznövény kertészetben töltötte minden idejét a növények között és segédkezett - itta magába a kertészkedés szinte minden csínját-bínját! Szinte hihetetlen, de a nagy kertészet tulajdonosa nyugdíjazásakor felajánlotta Tibor szüleinek, hogy vegyék meg a kertészetet, amit szerinte az akkor már 12 éves gyerek szakmailag kiválóan vezethetett volna - s a szülőknek csak a vállalkozás részét kellett volna vinni. Egyszerre akart mindent! Kerámiázott, dalokat írt, verseket faragott - meg amatőr színjátszó volt - már akkor fellépegetett, szavaló versenyeket nyert - és zenei iskolába járt.
16 éves korában beiratkozott Zsolnay Hédi Bem rakparti sanzon énekes osztályába!
18 évesen a 3250 jelentkező közül felvették - azon 30 fiatal közé - akiket a KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTES STÚDIÓ SZÍNHÁZában, a Színművészeti Főiskola tanárai tanítottak. Osztálytársai voltak többek között: Hernádi Judit, Papp Vera, Balkay Géza, Gerendás Péter, Némedi Mari, Folláth Tamás, Vass Gábor. Stílusérzékére, tehetségére korán felfigyeltek, - de kiváló hangjára is. Zsolnay Hédi után Bende Zsolt operaénekes fedezte fel, s irányította az opera- operett irányába. Hangterjedelme akkor a basszustól a 3 vonalas F-ig terjedt - így későbbi élettársával, a kiváló opera-énekesnővel, Hegyes Gabriellával az Éj királynője bosszú áriáját is el tudta énekelni. (Színpadon természetesen soha.) Gencsy Sári, Komlóssy Erzsébet, Ercse Margit tovább képezte hangját először bariton, majd tenor hangszínben.
Tibor 25 éves korában kezdett színpadi fellépésekbe, amikor felvették volna a Színház és Filmművészeti Főiskola akkor indult, első Operett- Musical tagozatára, ahol Gencsy Sári is tanított. Az ő javaslatára maradt ki az intézményből, mondván, őstehetség és csak az idejét töltötte volna feleslegesen a 18 évesek között - akiket egyébként Sárika tanított. Így Tibor a kiváló opera énekesnő, tanárhoz jért esténként korrepetálni, nappal pedig dolgozott a vendéglátásban, közben vendéglátó iskolába is járt - no meg újságot írt az akkori legjobb lapoknak, Magyarország, Ifjúsági Magazin, napilapok, szaklapok... - majd országos vendéglátós versenyeket megnyerve a budai Hilton szálloda egyik üzletvezetője lett. Pár év a MALÉV-nál, mint légiutaskisérő - végül a szentendrei NOSZTALGIA KÁVÉHÁZ-ban csúcsosodott ki a karrierje, ami akkor Európa szerte elismert "magán" kávéház volt. Előbb üzletvezető - mindenes, majd egy év múlva a tulajdonos hölgy felajánlotta, vegye meg a kávéházat! Kelet-Európa háború utáni első nyilvános kávéházát sikerült méltón híressé tennie! A mediterrán hangulatú, szecessziós luxus kávéházban nem csak a miliő és az akkori választék volt igazán különleges, de itt működött Magyarország első magánszínháza is, a Miniatűr Színpad és az első magán múzeum is, melynek közel tízezer bemutató tárgyát Tibor gyűjtögette úgy 6 éves kora óta! Ez volt a DOBOS ÉDESSÉG- ITAL- és KÁVÉ TÖRTÉNETI MÚZEUM! A múzeumot a Nosztalgia Kávéház emeletén a négy jólmenő ajándékbolt, butik helyén hozta létre saját erejéből. Közben cukrászüzemet, mézeskalács üzemet és diabetikus cukrászatot és kis éttermet is üzemeltetett Budapesten.
A Nosztalgiába özönlöttek az emberek, látványos különlegesség volt, tele az akkor még ritka kávé- és sütemény, ital különlegességekkel.
A Dobos Múzeum mellett a MINIATÜR SZÍNPADnak is nagy sikere volt! A színpadi bemutatók a kor legünnepeltebb művészeinek felléptével mentek. G.B. Shaw: KEDVES HAZUG -ját Tolnai Klári és Mensáros László játszotta - mesterien. Karinthy Ferenc DUNAKANYAR c. színdarabját egyenesen a Nosztalgiának írta a Dunakanyar szerelmese. Karinthy Ferenc! Az előadás hatalmas siker lett! Ruttkai Éva és Sztankay István remek kettőse tette hosszan emlékezetbe vésődővé - líraian drámai, könnyes-mosolygós élménnyé. Aztán a CSEH TAMÁS ESTEK amikor a Nosztalgia kerítésén, a háztetőn ültek az emberek - egy arra érdemes műsor élményéért! A Nosztalgiában tartott színész-vizsga előadásokon a Főiskola ifjú művészei valósággal lubickoltak a romantikus színjátszó helyen a musical szerepekben! További nagy sikerű előadás volt a dalmát hangulatú udvarban a NAGYAPÁINK KABARÉJA címmel Schütz Ila, Császár Angela, Mikó István, Paudits Béla, Szombathy Gyula és Éliás Tibor előadásában. Itt mutatták be többek között AZ OPERETT HISTÓRIÁJA c. zenés játékot Medgyessi Mária, Póka Éva, Mányai Zsuzsa, Harsányi Gábor, Csernák János és Éliás Tibor előadásában.
A számos önálló est közül egy érdekes emlék 1988 nyaráról, amikor Falus Mariannt Lang Gyöngyit hozta Csemer Géza, hogy aranyos két lány és nagyon jól énekelnek, jó barátok, léptessük fel a Nosztalgiában egy önálló estben. Csak így ismeretlenül a két - ráadásul dagi lány... ki fog rájuk bejönni! Azt mondja Géza, találjunk nekik valami blikkfangos nevet! Sok ötlet közül maradt az a humorosnak szánt név, hogy PA-DÖ-DÖ azaz a "kétlépéses tánc"- utalva a lányok súlyára... Tehát, elmondható, hogy a PADÖDÖ lányegyüttes a Nosztalgia Kávéházból indult hódító útjára!
Közben Tibor hivatásos előadóművészi és énekes vizsgát tett. 1987-ben a kecskeméti Katona József Színházba, a régi nagyok közül az egyik legjobb szakember, Lendvay Feri bácsi által vezetett színházhoz szerződött. Kálmán Imre: Marica grófnő-jében, beugrással lépett a nagyközönség elé, komoly sikerrel. Az első nagy premierje: Lehár Luxemburg grófja címszerepében debütált. Pár hónap múlva a Debreceni Csokonai Színház meghívta a legnehezebb operett, Johann Strauss: Cigánybáró címszerepére,- 1992-ig a debreceni Csokonai Színház opera társulatának volt magánénekese.
Még 1989 elején megalapítja a Classica Hungarica KFT-t, amely a MUSICA HUNGARICA Lemezkiadót is üzemelteti. Éliás Tibor nevéhez fűződik többek között a Kálmán–Lehár OPERETTPARÁDÉ című lemez kiadása, a 100 Tagú Cigányzenekar 6 lemezének kiadása, a NEMZETI ZENEI KÜLÖNLEGESSÉGEK 4 cd-s sorozata: a HAZÁM, a TRIANON, a MAGYAR VIRTUS és a SZŐDD A SELYMET ELVTÁRS az évszázadok különleges magyar zenei stílusait örökítette meg. Erkel Ferenc három, a mai napig ki nem adott operáját is saját tőkéjéből adta ki, 120 oldalas, 7 nyelvű, fotós, képes szövegkönyvvel a Kolozsvári Magyar Opera közreműködésével! A kiadásához szükséges milliókat sok Nyugat-Európai, tengeren túli fellépésekből spórolta össze - s bár akkor már sikert sikerre halmozott, saját magának nem osztott szerepet egy Erkel operában sem - "Nehogy azt higgyék, azért adtam ki őket, hogy magam előtérbe hozzam!" Ezek a Nemzet számára hiánypótló komplett ERKEL OPERA cd-k a BÁTORI MÁRIA, a BRANKOVICS GYÖRGY és az ISTVÁN KIRÁLY. Szerette volna még a Dózsa Györgyöt is lemezre venni, de elfogyott a pénze. Jellemzően, egyetlen cd-jéhez sem kapott egyetlen forint állami vagy más támogatást sem!!!
Összesen több, mint 60 azaz HATVAN minőségi, értékes lemezt adott ki akkor, amikor még nem adtak pénzt, támogatást az ilyen dolgokhoz, Tibor kénytelen volt a saját, becsülettel megdolgozott pénzéből finanszírozni a "művészetmentést". Akkor még nem nézték jó szemmel, ha egy színházi művész egyúttal vállalkozó is, de a régi korok emlékeinek őrzését sem - pláne a "magyarkodást"! Mindegyik lemeze szövegkönyvvel, mellékletekkel, gyönyörű borítókkal, jelent meg, amelyeket "természetesen" ő tervezett, szerkesztett, írt, a grafikákat gondozta --- s az értékesítést is maga végezte. Közben születtek egyre szebb, igényesebb szerzeményei... Kovács Erzsi, Farkas Bálint és mások énekelték azokat lemezre! Még Kovács István KOKÓT és a többi sportolót is megénekeltette Tibor, az általa, a Dévai árva gyerekek támogatására kiadott lemezen, amivel több, mint egy millió forintot gyűjtött össze, s támogatta őket! Élete során sokszor és sokat jótékonykodott!
A Kecskeméti Katona József Színházból év közben hívták át a Debreceni Csokonai Színházba opera magánénekesi státuszba, miután beugrott Strauss: CIGÁNYBÁRÓ c. "majdnem operájába", ahogy sokan fémjelzik az igényes, nehéz szerepei miatt.
A beugrás jól sikerült - így Tibor közel 10 évig volt a nagy múltú színház népszerű (és nélkülözhetetlen) magánénekese, hiszen több tucat opera- és operett fő- és vezető szerepét énekelte! Többek között BÁNK BÁN, HUNYADI LÁSZLÓ, RUSZALKA, CARMEN, LAMMEROORI LUCIA, A DENEVÉR, A VÍG ÖZVEGY, A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ, a HÁRY JÁNOS és sok más szerep.
Közel 10 évig heti 5-6 előadást játszott Debrecenben - de (a szokástól eltérően) nem engedték el másik színházba vendégnek, de még rádió-, tv szerepekre sem, -- ezért sincsenek felvételek a leggazdagabb, legsikeresebb éveiből. Többek között Gregor József is hívta a Szegedi Operához vendégnek, többek között a HAMUPIPÓKE Herceg szerepére, de oda sem mehetett. Végül megbocsáthatatlanul, csak elvállalt egy Németországi magyar gálaestre történő meghívást - annyi pénzért EGY estére, amennyit Debrecenben egész évben kapott. Az egy fellépésből közel tíz év lett, mert onnan már vitték nagyon sok országba, városba, különböző műsorokba!
Tibor nem bírta a kinti életet, mindig haza vágyott. Ő magyarnak született és itt akart tenni sokat! A "máma itt-holnap ott" élet, az egyedüllét, a minden nap máshol, mással, mást énekelni, a sok utazás, időzóna, ezerféle kolléga, - már azt sem tudta, hogy hol van... csak felőrölte szervezetét és szívinfarktus lett belőle. Az orvosok nyugalmat parancsoltak, legalább fél- egy évre! Életét végül a természet erejével hozták rendbe - s mivel környezetében sokan voltak egészség károsultak, így kérdezték, tudna-e olyant szerezni, amikor szed. Meg, erre- meg arra a problémára jó-e, mit ajánl... s egyszer csak beiratkozott az első természetgyógyász iskolába... hogy tudjon segíteni másoknak!
Azért itt-ott még fellépett, így figyelt fel rá a RUTTKAI ÉVA Színház igazgatója, Szalai Zsolt, aki megkínálta egy kedves szereppel: A CSÓKOS ASSZONY báró Tarpataki úr szerepével - s a partnernője egyik kedvenc énekesnője, Keresztes Ildikó volt.
Azóta 20 év telt el. Tibor befejezettnek tekintette énekesi pályáját. Olykor vállalt egy-egy kisebb fellépést, ahol magyar nótákat is kértek. Eddig nem volt módja kipróbálni magát ebben a műfajban - s rájött, ezek a kis dalok egy-egy történetek pár percben elénekelve - az érzelmek áradásával, a hangok csillogásával egy nagyon könnyen érthető -, de JÓL csak keveseknek által előadott, szerelmetes műfaj. Eddig is kedvelte a szép magyar dalokat, de most nem csak énekli, de maga is szerez zenéket, szövegeket, egyik-másik szerzeményét már sokan énekelik..., kívánság műsorok játsszák. Örömet okoz a hallgatóinak - de magának, Tibornak is! Egyre többen megismerik, keresik szerzeményeit, dalait.
Talán egyik legsikeresebb, felvétele Erkel: HAZÁM, HAZÁM Simándy József csodálatos Bánk bánunk segítségével került Tibor torkába. Ifjú énekesünk, miután nem ment a Főiskola Operett- Musical szakára, Gencsy Sári tanárnőhöz járt gyakorolni, csiszolódni. Tibor akkor készítette a MUSICA HUNGARICA cd-t. Természetesen, oda is kellett egy csodás Bánk bán ária, így azonnal Simándy József jutott eszébe. Gencsy Sárika megkérdezte, "Miért kell magának a "Jóska" (ők kollégák voltak az Operában, hát persze, hogy így hívták a Kossuth-díjas nagy művészünket egymás között!). Miért nem énekli el maga!" Tibor nagy szemekkel nézett mesterére, hiszen úgy gondolta, Simándy után senki nem énekelheti ezt a szent dalt! Nem bízott magában. Sárika megerősítette: "Jöjjön, nézzük át!" S két-háromszor átvették a híres áriát. Tibor még mindig nem bízott magában. "Mondom, hogy jól meg tudja csinálni! Hogy bizonyítsam be?! Fölhívom a Jóskát, hallgassa meg ő! Ha ő mondja, neki elhiszi?" Sárika megbeszélte a randevút, a nagy mester képes volt Sárika kérésére eljönni a budai lakásába, ahol rendszeresen próbáltak.
A meghallgatásra pár nap múlva került sor. Mint kiderült a két nagy énekes sokat játszottak már egy darabban és ha nem is szoktak találkozgatni, de Sárika kérő szavára kíváncsi lett a növendéke hangjára. Sárika se hitte, hogy "Jóska" eljön kis lakásába... De eljött. Kávé, süti, szódavíz, málnaszörp és vésztartaléknak a bárszekrény...
Hihetetlen, milyen közvetlen volt a Mester! Ő tegezett, Tibor magázta a Mestert... egy ideig. "Olyan zavarban voltam, hogy szinte dadogtam. Hogy fogok így énekelni?! Ők ketten jókat derültek és azonnal közös élményeik merültek fel. A "Viperaházi" közös történetek, az "Emlékszel...!" "És amikor...X:Y.....!" Aztán engem kérdezősködött. Kezdtem feloldódni, s rájöttem, a művészi alázata - ahogy megismertem -, itt már keveredett a lezserséggel. Villogó fehér fogai, hullámos, deres haja megtelt szeretettel. Azt mondta, ez a lírai tenor és hős tenor keveréke ez igazi Bánk hangja! Megnyugtatott és biztatott!
Tibor még mindig nem mert felszabadultan énekelni. Ekkor megkérdezte a Mestert:
"... nem késő nekem ilyen idősen elkezdeni egy operaénekesi pályát? Van ennek értelme? Simándy József picit lehajtotta fejét, s mint egy kinyilatkozást, így szólt: Tudja, az énekhang olyan, mint a jó bor! Holtig érik -, ha vigyáznak rá! Maga hetven éves korában fog a legszebben énekelni! Csak bízzon magában és tanuljon, vigyázzon a hangjára! Hogyan vigyázzak?- kérdeztem. Kevés beszéd, jó pozíció és nagy alázat!..."
Nohisz, Tiborra jellemző, hogy sokat beszél! Mindenről van véleménye, mindig küzd valamiért, valakiért, a Hazáért, az emberekért! Nem képes csendben lenni, mert a szó, a hang, a dallam az éltető eleme! Jellemző a tenorokra, hogy igyekeznek mindig "pozícióban" beszélni, úgy kicsit fennhangon. Hát, Tibor nem ez az ember! Nem skálázik, nem kíméli magát, sokat dolgozik, szinte minden éjjel, hajnalig... De mintha igaza lett volna Simándy Józsefnek, Tibor újra a csúcson van!
Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költőnk fordította le Tibornak Bizet: Gyöngyhalászok című operáját franciából magyarra, amit így kompletten 140 év óta senki nem énekelte Magyarországon a színpadon. 1993-ban az Operaház zenekara, kórusa, műszakiak, teljes stáb, Jármai Gyula karmester vezényletével és Hegyes Gabriella, a Debreceni Opera kiváló koloratúr szopránja, Miller Lajos Kossuth-díjas bariton, Marczis Demeter Kiváló Művész, basszus és Éliás Tibor a címszerepben, több alkalommal -hatalmas sikerrel - előadták a csodaszép operát! Akkor a Magyar Televízió felvette és többször le is adta a klasszikus operát. Tibor a nyáron, 24 év után kapta meg a felvételeket de azt is hozzá tette Baranyi Ferenc, hogy "Nagy marhaságot csináltál Tibor, hogy abba hagytad az éneklést, mikor Isten áldotta tehetség vagy!" Haza hoztam, megnéztem a filmet és úgy éreztem, lehet, hogy igaza van Feri bátyámnak! Felhívtam, s megkérdeztem, szerinte lehet, hogy igaza volt Simándy mesteremnek? Azt mondja, menj el Neumark Zolihoz, hallgasson meg, - szerintem még mindég van értelme komolyan venni az éneklést, szerintem most ért be igazán a hangod! Lehet még egy 15-20 sikeres éved! Most kell megmutatnod, mit tudsz! Tedd le a névjegyed Tibor! Én mindég mondtam, Gigli hangod van... "
Tibor elment Neumark Zoltán zeneszerző, zongoraművész, énektanárhoz, aki megnyugtatta, érdemes komolyan dolgozni, meg van a helye a zenei életben, mert hangja az ének művészet minden stílusában jól szól.Opera, operett, táncdal, sanzon, nápolyi, olasz, zsidó, cigány, disco, és más stílusokban is autentikusan szól!
Tibor - mint látható, nagyon sokat és sokfélét dolgozik, akár éjszakákon át!
Nemrégen megkérdeztem tőle, miért nem pihen többet?! Furcsa választ adott:
"Mert nagyon sok a dolgom! Valamikor el kell végezni mind azt, amit vállaltam! Segíteni az emberek egészségét megőrizni, helyre állítani! Menteni a nemzet sok apró értékét, zenét, kultúrát, a múzeumot gyarapítani, a gyerekváró program, a trianon ügye - a gyermek mentés, (megj.: a BABAVÁRÓ PROGRAM az abortuszra várók segítése, a magyar gyerekek születésének elősegítése szerk.) a tanya, a gyógynövények, a kutatások, a minden perc hasznos eltöltése, a Magyar Operett Napja, a Magyarnóta Napja, a tanulás, a tv, a tanítás... segíteni MOST, mert egyszer késő lesz... s nem fogok vissza jönni, hogy elvégezzem! Én már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban!..."